Weöres Sándor Színháza


Egy centenárium kevéssé ismert oldala

Weöres Sándor színpadi művei: Theomachia (1941), Holdbeli csónakos (1941), Shelley, Percy, Bysshe: A megszabadított Pometheus (1960) fordítás, és utószó, jegyzetek, Hold és Sárkány (1967), Octopus (Szent György és a sárkány), Csalóka Péter…

„(…) régóta írok színdarabokat. Azzal vígasztalom magamat, hogy a Bánk bán, Az ember tragédiája, a Csongor és Tünde, a Kegyenc, a IV. Henrik király, vagyis majdnem minden jelentős magyar színpadi alkotás évtizedekig parlagon hevert, míg végre előadták. Hagyomány ez nálunk, de egyáltalán nem haladó hagyomány s ideje volna ezzel a szomorú hagyománnyal gyökeresen szakítani.” – nyilatkozta a Film Színház Muzsika hasábjain a költő. (1971. 02. 27.)

Sok színdarabot írt már Weöres Sándor, amikor 1971-ben sor került az első hivatásos színházi bemutatóra, a Kazimír Károly rendezésben színre kerülő Holdbeli csónakosra.

(…) 1941-ben írtam a Holdbeli csónakost, egy akkor induló bábszínjátszó csoport részére. De részben a darab bábelőadásra túl bonyolultnak bizonyult, részben az akkor tervezett bábszínház meg sem alakult. A Holdbeli csónakost azután Németh Antal vette szárnyai alá az akkori Nemzeti Színházban, de a háború vihara miatt a darab nem jutott el az előadásig. A Holdbeli csónakos aztán nagyot aludt, majd három évtizedet. Hálás vagyok Kazimír Károly barátomnak, hogy felébreszti hosszú álmából. Kazimír Holdbeli csónakosa nem azonos a könyvben kinyomott szöveggel, az ő rendezése sok mindennel gazdagítja. Egy másik színdarabomból, az Endymion-ból iktat bele részleteket, továbbá lírai verseket is. Az egész egybesült csirkéből töltött csirkét alakít, érdekes kísérlet.

Az első színpadra alkalmazást követően számos feldolgozást nyert azóta is a Holdbeli csónakos. A költő születésének 100. évfordulóján a „Weöres Sándor Színháza” kiállításon látható 18 Holdbeli csónakos előadása kapcsán elmerenghetünk azon, hogy egy mű hányféleképpen adható elő. Minden kor másképp értelmezi az ókori drámákat, vagy koronként másképp nyúlnak Shakespeare műveihez. Amelyik előadás egy adott érában érdekes a közönség számára, lehet, hogy évek, évtizedek elteltével már ugyan az a feldolgozás elavulttá válik.

(…) A színház kénytelen folyton revideálni a színdarabokhoz való viszonyát, és sosem találhatja meg a végleges és tökéletes előadásmódot, mert a következő korszak más igényei avulttá változtatják.

A jó színház az, amikor a közönség jól érzi magát. De vannak nehezebb értékes művek, szemben a nagyobb népszerűségnek örvendő színpadi műfajokkal, ahol a mondanivaló első hallásra nehezen értelmezhető. A színpadról szóló szavak kimondva hatástalanok. Amíg Weöres versbe foglalt szavait, gondolatait többször átolvasva, újra meg újra elővéve fogjuk fel, az Weöres színpadi műveinek esetében a koronkénti újragondolás, újraértelmezés formájában tud testet ölteni időről időre. Kiállításunk célja egyfajta szakmai összegzés, az elmúlt korszakok fényében, egyben figyelemfelhívás a jövő felé: értékes üzenetsor vár felfedezésre még Weöres színpadi műveiben. Korokon átívelő, egyetemes gondolkodása az emberi értékek állandóságára figyelmeztet, meg-megújuló felfogású kerettörténeteiben.

A kiállítás Weöres Sándor kevéssé ismert alkotói énjét mutatja be a nagyközönségnek, s a színházi szakmának egyaránt. Ha Weöres nevét halljuk sokkal inkább népszerű költői munkássága jut a sokaság eszébe, míg a színházi jelenléte – bár jelentősége nem kisebb költői pályájánál – kevésbé ismert. A Nemzeti Színház Valló Péter rendezésében 2003-ban színre kerülő Holdbeli csónakosa túl a 160. előadáson a jelen repertoár része. A bemutató idején Kaszás Attila alakította a Holdbeli csónakost, ma – tragikus halála után – már jószerével Kaszás Attila-díj kapcsán beszélünk róla. A díjat hatodik alkalommal, ezúttal a POSZT idején ítéli oda a kuratórium. A darabban Jégapót alakító Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze nyitja meg a „Weöres Sándor Színháza” című kiállítást a POSZT második napján, Bertók László Kossuth-díjas költő pedig Weöres Sándor pécsi életét eleveníti fel a hallgatóságnak.

A „Weöres 100” Centenáriumi rendezvénysorozat első állomása Pécs volt, ahol Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a rendezvénysorozat védnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki példaértékűnek tartja Weöres Sándor munkásságának egyetemes mivoltát, hiszen óvodástól a felnőttig, a színházba járótól a csendes sarkokban olvasókig széles körben szólítja meg hallgatóságát.

A kiállítás megnyitója 2013. június 7-én 19 órakor volt a Pécsi Nemzeti Színházban.

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ SZOMBATHELY

WEÖRES SÁNDOR: SZENT GYÖRGY ÉS A SÁRKÁNY TRAGIKOMÉDIA KÉT RÉSZBEN (DÍSZBEMUTATÓ)

A költő így vall 1965-ben született művéről: „…nem végzetdráma, hanem az emberek kavarta viharok futása, különböző célok küzdelmének következményeként örök-forgású örvénnyé kavarodva. Sem a sárkányölő Szent György, sem a sárkány hívei nem diadalmaskodnak végérvényesen, mert mikorra győzne valamelyik, az örvény már másutt és másként sodor. Itt nem győz más, mint az a forró atmoszféra, mely mindent szerelmesen fojtogat és mindent gyilkosan fölemészt, de könyörtelen örök forgásában mégis a szakadatlan életet jelenti.”

Arról pedig, hogy mit kíván üzenni drámájával a közönségnek, ekképp beszélt egy rádióinterjújában: „Azt, hogy az élet sokkal bonyolultabb, sokkal ellentmondásosabb, mint ahogy mindennapjainkban érzékeljük. Annyi sárkánnyal kell a ma élő embernek és a ma élő fiatalnak megvívni, erre vonatkozik tulajdonképpen a darab. Megoldást nem ad, csak az ellentmondásokat, az ellentéteket, a kérdéseket veti fel. A megoldást a saját életének megfelelően mindenkinek saját magának kell megtalálni.”

A drámát a szerző századik születésnapján, 2013. június 22-én mutatja be a Weöres Sándor Színház Valló Péter rendezésében. Címszerepben a szombathelyi születésű Fekete Ernő, a Katona József Színház tagja.

Szereplők:

GIORGIO lovag (Szent György) - FEKETE ERNŐ m.v.
CANNIDAS, Silene királya - TROKÁN PÉTER
INGANGA, százéves anyakirályné - KISS MARI
UTTAGANGA királykisasszony - NAGY CILI
LAURO, a király unokaöccse - CZUKOR BALÁZS
ISBEL hercegnő, Lauro féltestvére - SODRÓ ELIZA
MIRON, a Sárkány főpapja - JORDÁN TAMÁS
SIRIO, silenei lovag - KÁLMÁNCHELYI ZOLTÁN
ATHANAS, a király minisztere, valamint
DRINUS réthor, nyomorék - OROSZ RÓBERT
BARDANES, a király minisztere, valamint
BATRACH, kocsmáros és hajós - SZERÉMI ZOLTÁN
LYDIA, udvarhölgy, a Sárkány jegyese - FEKETE LINDA
CYNTHIA, udvarhölgy, a Sárkány jegyese - VARGA DÓRA
BARBARA, udvarhölgy, a Sárkány jegyese - KORPONAY ZSÓFI
NELLA, piaci árusnő - ALBERTI ZSÓFI
REDVULFUS, SCOTTUS, AFER, római katonatisztek,
illetve                                  
BRUTO, DURO, SILVANO, silenei katonák - HORVÁTH ÁKOS, KELEMEN ZOLTÁN, KOVÁCS GERGELY
A sárkány KÉT PAPJA és KÉT PAPNŐJE - BUDAI DÁVID, POPPRE ÁDÁM, LÉVAI TÍMEA, OSTYOLA ZSUZSANNA

Díszlettervező: HORGAS PÉTER                                   
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Dramaturg: DURÓ GYŐZŐ
Zeneszerző: MELIS LÁSZLÓ
Korrepetítor: FALUSI ANIKÓ
Kellékes: JENEI ÁGNES                                    
Súgó: BALOGH LÍVIA
Ügyelő: NÉMETH ÉVA
A rendező munkatársa: M. KAPORNAKI RITA

Rendező: VALLÓ PÉTER
Centenáriumi díszbemutató: 2013. június 22., Nagyszínpad

Képek az előadásról.